Hivatalos epizódképek | Kivágott epizódképek | Online linkek

Igen, jól látjátok, a második évad premierje holnaphoz 2 hét múlva lesz, és nem is ígérem, hogy addig megleszek az első szezonos darámmal, de minden erőmmel azon leszek! Hiszen megmondom az őszintét, hiába követtem figyelemmel a történések 90%-át a This Is Us kapcsán, teljes egészében "csak" három részt sikerült megnéznem. Most viszont elkezdem elölről, és eltökélt szándékom olyan tempóban haladni, hogy legalább a 2x02-t már kvázi az amerikaiakkal együtt tudjam nézni. A maraton alapvetően szerintem gyorsan menne (persze ha a lelkem kibírja a sorozat okozta kemény érzelmi megpróbáltatásokat), ám picit időigényesebb lesz, ugyanis jól látjátok, közben én töltöm fel a hivatalos epizódképeket, sőt ahogy telik tőlem, érkeznek a kivágottak is (de mivel én vágom ki a képeket, ez ugyancsak elvesz némi időt), emellett kritikákat is fogok írni minden egyes epizódról, sőt van négy külön kategória, amik miatt pláne oda kell figyelnem a részek minden másodpercére! Egyszóval nehéz feladat elé állítottam magam, de semmiképp nem lehetetlen! Amikor épp ráérek, napi 2-3 részt igyekezni fogok megnézni! És persze remélem, csatlakoztok a maratonomhoz! Komment formájában minden bejegyzés alá várom a véleményeteket, ha mást nem, a posztok végén lévő négy kategóriát írjátok meg ti is! Kíváncsi vagyok! Lássunk is hozzá! (Lesznek spoilerek, ha még nem láttátok!!!)

Mit is írhatnék? Már hónapokkal ezelőtt láttam ezt a részt, de még mindig sikerült pontosan ugyanazokon a jeleneteken elsírnom vagy épp elnevetnem magam. Hiába tudtam, mi fog történni, ugyanúgy sokkolt az a csavar, amit már a legelső részben bedobtak. Gondolok itt arra, hogy a néző 40 percen keresztül azt képzeli, hogy lát valamit, aztán az epizód végén fénysebességgel találja pofán a felismerés, és automatikusan a padlóra zuhan az álla az illetőnek! Velem legalábbis így volt. Mármint a bevezető szöveg alapján totál abban a hitben voltam, hogy külön szálakon fognak futni a főszereplők történetszálai. Szimplán bemutatják nekünk néhány ember életét, akik pontosan ugyanazon a napon születtek, és mindannyian épp a 36. születésnapjukat ünneplik, közben meg élik a maguk életét. Jó, az már nagyon az elején kiderül, hogy legalább két embernek köze van egymáshoz, mivel ikrek. De az epizód legvégéig az nem derül ki, hogy minden főszereplő valójában irtó közeli kapcsolatban áll a másikkal. Szépen megvárták a végét, hogy aztán még hatalmasabbat üssön. Ha ez volt a cél, elérték a készítők! Ugyanis basszus, két idősíkban játszódik az egész!!!! Ott van Rebecca (Mandy Moore) és Jack (Milo Ventimiglia) sztorija a múltban, aminek a lényege, hogy hármasikreket várnak, és már a rész elején elfolyik a magzatvíz, pedig épp Jack szülinapját ünneplik a saját kis hagyományaik szerint, aztán pedig ott vagyunk a jelenben, ahol láthatjuk, milyen problémákkal küzd meg a szintén szülinapos Kevin (Justin Hartley), Kate (Chrissy Metz) és Randall (Sterling K. Brown). Randall-t igazából az epizód végéig nem is tudjuk hozzákapcsolni Kevinhez és Kate-hez. Neki megvan a saját sztorija, ugyanis újszülött korában az apja letette őt egy tűzoltóállomásnál, és lelépett, most viszont megtalálta az apját, William-et (Ron Cephas Jones), és fel is keresi őt, hogy szembesítse, ám nem egészen úgy alakul a dolog, ahogy eltervezte. Alaposan beolvas neki, igen, sőt egy ponton az elviharzás is sikerül, de végül meghívja a férfit, hogy ismerje meg az unokáit, aki még ott is alszik a házukban, persze miután rédobta a bombát a fiára. Elmondta, hogy haldoklik, és már a végét járja. Annyira megindító volt minden egyes jelenete Randallnek és Williamnek, nincsenek is rá normális szavak. Kate a súlyával küzd minden egyes nap, ám most úgy tűnik, rámosolygott a szerencse, hiszen egy terápiás foglalkozáson megismerkedett Toby-val (Chris Sullivan), és már ebben a részben megvolt a humor bőségesen, na meg egy kis lelkizés is kettejük közt. Imádom őket! Kevin pedig egy szitkom sorozat főszereplője, aki elég nehezen tudja feldolgozni, hogy már a negyven felé közeledik. Az egész műsor igazából azt sugallja szerencsétlen irányába is, hogy csak azért van a képernyőn, mert jól néz ki. Pedig alaposan bizonyította, hogy remek színész, de egyszerűen nem ez kell a nézőknek, hanem a szexi felsőteste. Ezt meg is elégeli, és egy zseniális, nyilvános kiborulással járó monológ lenyomása után szépen fel is mond. Persze most fogalma sincs, mi lesz vele, és Kate vigasztalja. Annyira jó volt látni ezt a testvéri kapcsolatot. Randall még nem keveredett oda közéjük, de egy közös képet, amin hárman vannak, már láthattunk ebben a részben. Úgy érzem, itt minden egyes kapcsolat rendkívül érdekes, és egy percig sem lehet unatkozni, ráadásul tényleg egy érzelmi löketcsomag az egész! A múltas részről, vagyis Kate és Kevin szüleiről annyit, hogy persze, így utólag elgondolkodom, hogy volt egy-két gyanús körülmény, de akkor sem sikerült rájönnöm. Végig azt hittem, Rebecca és Jack valami kisvárosban, szerényebb körülmények között élnek, és ez lesz a saját kis világuk. Erre a végén, amikor Jack épp az ikreket nézte az üveg mögül (a harmadik babát elveszítették), egy tűzoltó mesélte, hogy pont a két kicsi mellett fekvő néger kisbabát a tűzoltóságon találta és behozta. Na, ekkor vált az arcom falfehérré. Ahogy leesett a tantusz, egyre sápadtabb lettem, de komolyan. És persze patakokban hullottak a könnyeim, ezt mondanom sem kell. Ez volt az a pont, amikor azt mondtam, ez nem szimplán egy fantasztikus sorozat, amit már leszűrtem az első másfél percben...nem. Ez egy hatalmas csoda, és az egyik legjobb, amit valaha elkezdtem nézni!

Annyi mindent írhatnék még, de most már lelövöm magam, és nem ömlengek tovább. Elárulom, nem minden résznél fogok kvázi történetleírást bepötyögni, de mégiscsak fel kellett állítanom nektek is az alapokat, ha esetleg még nem kezdtétek el nézni. Amin remélem, hamarosan változtattok! :D <3 Még annyit muszáj közölnöm, hogy irtó nehéz a lenti kategóriákhoz bármit vagy bárkit is kiemelnem, hiszen mindenki isteni színész, hihetetlenül jó jelenetekkel vannak teletűzdelve az epizódok, elgondolkodtató vagy épp mosolyra fakasztó idézetekkel, és naná, hogy Mandy összes jelenetét imádom! De igen, elhatároztam, hogy még ha piszkosul nehéz is, mindig választani fogok. Nagyon maximum két nevet vagy jelenetet írok be.

Legjobb alakítás: Sterling K. Brown
Legjobb jelenet: Jack és a Doki beszélgetése a kórházban.
Legjobb idézet: "Szeretem azt hinni, hogy egy nap talán maga is megöregszik...és egy fiatalembernek meséli, hogyan fogta a legsavanyúbb citromot, amit az élet dobott...és valami limonádéhoz hasonlót csinált belőle." - Dr. Katowski
Kedvenc Mandy jelenet: Az elején a szülinapos táncolás.